Kicsit régi írás, de vannak benne örök tanulságok

AZ IGAZI PROGRAMOZÓ JÁTÉK KÖZBEN

Az igazi programozó azzal játszik, amivel dolgozik. Igazából folytonosan csodálkozik, hogy a munkaadója fizet azért, hogy ő azt csinálja, amit egyébként is tenne (de persze óvakodik attól, hogy ezt hangosan is kifejezze). Mindenesetre néha kilép a szobájából egy kiss friss levegőt szívni, meg pár üveg sörért. Néhány tipp, miről ismerszik meg az igazi programozó a számítógéptől távol:

  1. Buliban azok az igazi programozók, akik a sarokban ülve az operációs rendszerek védelméről beszélgetnek, meg arról, hogy hogyan lehet azt megkerülni.

  2. A meccsen az az igazi programozó, aki minden rúgást összehasonlít a futtatott szimulácó listájával.

  3. A strandon az az igazi programozó, aki folyamatábrákat rajzol a homokba.

  4. Temetésen az igazi programozó mondja azt, hogy “Szegény George, pont befejezte volna azt a szortoló rutint, ha el nem viszi a szívroham.”

  5. Az ABC-ben az az igazi programozó, aki maga akarja a lézerceruzával leolvasni a vonalkódot a konzervekről, mondván, hogy a kártyáit se bízta sose a lyukasztókra.

AZ IGAZI PROGRAMOZÓ TERMÉSZETES SZOKÁSAI

Milyen környezetben érzi jól magát az igazi programozó? Ez ugye fontos kérdés az igazi programozó főnökeinek. Tekintve, hogy az igazi programozó mennyibe kerül, érdemes őt olyan környezetbe helyezni, ahol a legjobban végzi a munkáját.

A tipikus igazi programozó élettere termináljának közvetlen közelére terjed ki. Ezen teminál körül a következők találhatók:

  1. Az összes program listája, amelyen az igazi programozó valaha is dolgozott, nagyjából időrendi sorrendben, elfogalva a szoba összes sík felületét.

  2. Vagy fél tucat félig üres csésze hideg kávé. Esetleg csikkek is úszhatnak a kávéban, ha nem lehetett megtalálni a listák között a hamutartót. Néha a csészékben narancslé van.

  3. Hacsak nem különlegesen jó, OS JCL kézikönyvek és a Principles of Operation, néhány érdekesebb részletnél kinyitva.

  4. A falon egy sornyomtató naptár (az 1969-es évre).

  5. A padlón szétszórva csokispapírok.

  6. A fiók alján egy folyamatábrarajzoló sablon, amit az előző lakó hagyott itt. (Az igazi programozó programokat ír, nem pedig dokumentációt.)

Az igazi programozó 30, 40. vagy akár 50 órát is tud dolgozni egyfolytában, intenzív nyomás alatt. Igazából így szeret dolgozni. A hosszú válaszidő nem zavarja az igazi programozót – legalább szundíthat egy kicsit, míg lemegy a fordítás. Ha nincs elég nyomás az igazi programozón, úgy igyekszik rendezni a dolgokat, hogy a feladat valami kis, de érdekes részével fogalalkozik kilenc hétig, majd a maradékot az utolsó héten fejezi be, két vagy három, 50 órás maratonban. Ezzel nem csak az őrületbe kergeti a főnökét, aki úgy gondolja, hogy a projekt sosem lesz kész, hanem ugyancsak jó ürügye van arra, hogy ne kelljen dokumentációt csinálnia. Általában:

 1. Az igazi programozó nem dolgozik 9-5-ig. (Hacsak nem este 9-től reggel 5-ig.)

  1. Az igazi programozó nem visel nyakkendőt.

  2. Az igazi programozó nem hord digócipőt.

  3. Az igazi programozó ebédre jön be /7/.

  4. Az igazi programozó vagy tudja a felesége nevét, vagy nem. Mindenesetre az ASCII (vagy EBCDIC) kódtáblát fejből tudja. 

  5. Az igazi programozó nem tud főzni. Az ABC nincs nyitva reggel 3-kor. Az igazi programozó ropin meg kávén él.